Egy „üzletrész-átruházási tranzakció” sokféle formát ölthet. Beszélhetünk (1.) Teljes eladásról, (2.) Fokozatos eladásról, (3.) Stratégiai partner bevonásról, (4.) Fél-cég eladásról, (5.) Vegyesvállalat létrehozásáról; (6) Növekedési tőkebevonásról, (7.) Menedzsment bevásárlásról, (8.) Stratégiai bevásárlásról, és (8) Cégmentő tőkebevonásról.
A tranzakció formájára kihat az iparág (a projekt alapú szegmensekben ritka a teljes eladás); a cégméret (minél nagyobb annál nagyobb rész adható el egyszerre); a fejlődési dinamika (a növekvő cégeknél a tőkebevonás jellemzőbb); az élethelyzet (ha nincs menedzsment, akkor eladás előtt pótolni kell); és a pénzügyi stabilitás (csődhelyzetben az élet és vagyonmentés lehet a reális cél).
Cégeladásról ott beszélünk, ahol a vállalat feletti ellenőrzés gazdát cserél. Erről a fenti (1.)(2.)(3.)(8.) formák esetén beszélünk. Többséget – a csődmentő akvizíciók kivételével – jellemzően készpénzért lehet szerezni, az tőkeemelésért nem eladó. Nem elvárható ugyanis az alapítótól, hogy anélkül engedje át a cége feletti irányítást, hogy egy értékelhető összeget realizáljon. A tőkeemeléses kontrollszerzés csak ott működik ahol az eladónak nincs más választása az életben maradásra (8. tranzakciós forma)… de még itt is jellemző, hogy a tőkén túl valami pluszt (menedzsmentszerződést, tagi kölcsönök átvállalása, személyes biztosítékok kiváltása) ajánl a befektető.
Cégeladásról, tőkebevonásról, cégértékelésről szinte mindent megtudhat a Cégértéklevél 2006-2009-es archívumából itt.
cegertek.wordpress.com 
Legutóbbi hozzászólások